A Tanítanék Mozgalom december után február 1-re is tüntetést szervezett, ugyanis követeléseiket nem teljesítette a Kormány. De miért is tüntetnek, mit mutatnak ma a számok és kell-e aggódnunk a jövőt illetően?

A korrektség jegyében három évszámot vizsgálunk meg és hasonlítunk össze, mely 1990, a rendszerváltoztatás időszaka, 2001, az első Orbán-Kormány vége és 2011, a legutóbbi népszámlálás és egyben a szocialista "elmúlt 8 év" és a második Orbán-Kormány kezdete.

A pontos adatok érdekében, minden esetben Magyarország akkori népességének arányát is figyelembe vesszük.

Oszt' a nyóc általános megvan-e?

A nyolc általánost befejezett vagy az alatt végzett emberek száma a lakosság arányához képest bár folyamatosan csökken, azonban így is rendkívül magas ez az arány, ahogy az alábbi táblázatban is látható, hogy a lakosság közel harmada még mindig csak 8 általánossal vagy annyival sem rendelkezik:

Tehát ma minden harmadik ember nem rendelkezik 8 általánosnál magasabb végzettséggel, sőt igen magas azoknak a száma, akik el sem jutottak a nyolcadik osztályig.

A középfokú végzettség esetén mind a szakmunkás, mind az érettségit egy kalap alá vesszük, hiszen mindkettő a befejezett középiskolát mutatja:

Bár azt ígértük, jelen cikkben csak és kizárólag a középiskolával fogunk foglalkozni, azonban annak megértéséhez, hogy ez a szám alacsony vagy épp magas-e, megmutatjuk azt is, hogy a felsőoktatásban szám szerint mennyi végzett vagy az egyetemet és főiskolát abbahagyott személy van, hiszen az ő esetükben az számít a legmagasabb iskolai végzettségnek.

Ezt figyelembe véve napjainkban a középiskolát befejezett és felsőoktatásban részt vett személyek számát is az arány 62,56%, azaz Magyarországon 2011-ben 37,44% nem rendelkezett sem középiskolai sem annál magasabb végzettséggel!

 Miért tartunk még mindig itt?

Lehet e oka a tankötelezettség? Egy ideig 18 éves korig voltak kötelesek tanulni a diákok, azonban 2012 őszén ezt a számot az Országgyűlés 16 évre csökkentette. Persze itt lehet vitatkozni, hogy helyes e vagy sem, de a mai oktatás minősége mellett lehet ez a jobb megoldás. És mire alapozzuk ezt a kijelentést? Arra, hogy a 2009-es PISA teszten a legjobban szereplő országokban is csak 15 év volt a tankötelezettség, azonban az oktatás színvonala miatt az élvonalban tudtak lenni, míg Magyarország akkor is csak hátrébb kullogott.

Az oktatásra fordított összeget már érdemesebb lenne megvizsgálni, azonban az erre szánt költségkeret is érdekesen fedi a valóságot, ugyanis az arra szánt összegben egy idő után beleolvadt a KLIK, illetve a tankerületek működtetése és azok dolgozóinak bére is. Na de ennek ellenére is szembetűnő az utóbbi évek változásai!

Sajnos 2013 után nincs pontos számítás, de mutatjuk, 2005 és 2013 között mennyit változott a támogatás mértéke. Íme az oktatási kiadások GDP százalékban:

Van kérdése?

A fentiek miatt is fontos, hogy vasárnap mindannyian ott legyünk a Kossuth téren és együtt tiltakozzunk a jelenlegi oktatáspolitika ellen!

Kérjük, kedvelje facebook oldalunkat is, ha még nem tette! :)