Október 27-én minden valószínűséggel a kormányfő aláírja a CETA-t, azaz az Európai Unió, valamint Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményt. A média nem adott nagy hangsúlyt az egyezmény fontosságára, legalábbis pontos leírást sehol nem találni, pedig nagy jelentősége lehet a mindennapjainkra és a magyar gazdaság alakulására. 2016. október 11. napján az Országgyűlés 102 igennel, azaz 60,7% többséggel elfogadta az egyezmény aláírásával kapcsolatos álláspontját. Ebben az áll, hogy csak akkor kerüljön aláírásra, ha nincs olyan átmeneti rendelkezések, amiben Magyarország fenntartotta az önrendelkezés jogát, és csak olyan területen kerüljön ideiglenesen bevezetésre, ahol az ország a jogait az Unióval közösen gyakorolja. Na ennek semmi értelme nincs, az hamarosan kiderül, hogy miért.

De mi is a CETA (Comprehensive Economic and Trade Agreement)?

Talán nincs olyan szervezet, melyet az egyezmény tartalma ne osztana meg. Ahogy Magyarországon, úgy az EU vezetésén belül is számtalan ellentét mutatkozott már meg a CETA ügyében. Az egyezmény célja hogy Kanada és az Unió között egyfajta egyezmény jöjjön létre, mely a kereskedelmet jelentősen megkönnyítené. Legalábbis Kanadának. A magyar lakosságnak azonban számtalan veszélyt rejthet az egyezmény.

Magyarországon jelenleg az Alaptörvény védi az állampolgárokat valamennyi termesztett növények génmódosításától (XX. cikk), azaz egy úgynevezett GMO mentesség védelme alatt van. A Kanadai egyezmény 25. cikkelye ezt a GMO mentességet feloldaná és szigorítási vagy védelmi intézkedéseket a behozott takarmánnyal kapcsolatban nem tehet egyik állam sem. 

Az egyezmény szövege, mely több mint ezer oldal, egyetlen helyen sem említi az elővigyázatosság elvét, melyre eddig az Európai Unió és hazán is kiemelten figyelt. E helyett az egyezmény a kereskedelmi korlátok lebontását hangsúlyozza javarészt a biotechnológiai ipar vonatkozásában. Ez azért sem jó hír, mivel számtalan technológiát alkalmaznának itt, ami jelentős környezetszennyezéssel járna.

Tehát az már világosan látszik, hogy a kanadai egyezmény jelentősen nagyobb veszéllyel van az országunkra, mint egy migránshullám, ugyanis a mindennapi életünket és életminőségünket jelentősen befolyásolhatja, hiszen ezen egyezmények bármely állam határozatát és jogrendszerét felülírhatja.

Külön veszélynek vannak kitéve a kis- és középvállalkozások is, ugyanis nagy multik mellett nehezen tudnak labdába rúgni az alkalmazott technológia valamint a nagy árkülönbözetek miatt. Ez többnyire a közép és kelet-európaikra igaz, de nyugati országokban is jelentősen átalakuhat a KKV szektor és beláthatatlan mennyiségű munkavállaló válhat munkanélkülivé.

Mindezek mellett a nagyvállalatok lehetőséget kapnak arra is, hogy amennyiben egy adott területen nem végezhetik akadálymentesen a termelésüket, feljelentést tehetnek az adott állam ellen, a pereket pedig magánbíróságokon (vagy hivatalos nevükön választottbíróságokon), a nyilvánosság kizárásával folytatják le.

A fent említettek alapján talán már érthető, miért van megannyi ellenzője az egyezménynek, amely bevezetésére egyébként az uniós jogszabályok sem állnak készen (például a GMO mentesség kapcsán és számtalan környezetvédelmi rendelet miatt). És akkor megemlítésre sem került az a hatalmas méreteket öltő környezetszennyezés, mely a termények szállításából adódna.

A konkrét példa: Verespatak

 A képen az egykor szebb életet is megélt Verespatak látható. Ma üres és kihalta a város, melynek nagy részét a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai vállalt vásárolt fel, hogy aranybányát nyithasson. A bánya megnyitására a ciánt alkalmazó technológia miatt együtt járna 16 km²-nyi terület tönkretételét jelentené, benne öt heggyel, négy templommal és temetővel, az Alburnus Maior ókori római vár romjaival. A környezetszennyezés a területre további 100 évre is kihatna. Abban az esetben, ha a CETA megkötésre kerül, nem lehet olyan román, de még EU-s jogrendszert sem alkalmazni, mely a bánya megnyitását megakadályozná! Ez az eset kiváló példaként szolgálhat, hogy milyen veszélynek kerül nem csak az országunk, de egész Európa kitéve.

Mit lehet tenni az egyezmény ellen?

Ha megköttetik, gyakorlatilag semmit. Most azonban a Kormány az Európai Bírósághoz fordulhat vagy bármely ellenzéki párt kezdeményezheti, hogy a határozat, mely az egyezmény megkötésére vonatkozik, az Alkotmánybíróság elé kerüljön. Júniusban egyébként a Kormány Schiffer András javaslatára megszavazta a TTIP, azaz az amerikai szabadkereskedelmi egyezmény létrejöttének elutasítását, a CETA azonban ugyan azt eredményezné, mint a TTIP, ugyanis számos nagy amerikai multi kanadai székhellyel rendelkezik, így ahogy a TTIP-en keresztül, úgy most a CETA-n keresztül hódíthatják meg Európát.

Ezért fontos, hogy az egyezmény ne jöhessen létre, hiszen ez ne más, csupán ez érdekegyezmény.

Kérjük ossza meg ezt a cikket, hogy minél többen tájékozódjanak a CETA jelentőségéről!