Az elmúlt idők tapasztalatiból kiindulva összeszedtük, miről olvashatunk mostanában:
1. A Magyar Kormány kezdeményezi, hogy Budapestet azonnal nevezzék át Salgótarjánná, Salgótajánt pedig Budapestté, így biztosan elmarad az olimpiáról szóló népszavazás.
Demonstrációt tartott a Tanítanék Mozgalom, ugyanis a Kormány nem teljesítette az általuk kitűzött határáig a követeléseiket.
A háro követelés az alábbi volt:
1. Balogh Zoltán január 31-ig mondjon le.
2. Független kormányzati szervet az oktatásnak. A jelenlegi államtitkárság nem megfelelő, a korábbi állapotok visszaállítását kérik, azaz egy teljes minisztérium foglalkozzon az oktatáspolitikával.
3. Kezdődjön meg azonnal egy nyílt konzultációval megalkotott oktatási törvény megírása az általuk javasolt elvek szerint, mely a Kockás könyvben is megtalálható és a jelenlegit helyezzék hatályon kívül.
A tüntetésen felszólalt Móra Veronika az Ökotárs Alapítványtól, Szentesi Kálmán civil ember, aki az adó-visszaigényléséről híresült el, valamint Szert Boglárka, az Antal József Tudásközpont volt munkatársa, akit azért bocsájtottak el, mert kiállt kollégája mellett, aki a Nolimpia facebook oldalát kedvelte.
A Tanítanék Mozgalom részéről Pilz Olivér szólalt fel.
A Tanítanék Mozgalom december után február 1-re is tüntetést szervezett, ugyanis követeléseiket nem teljesítette a Kormány. De miért is tüntetnek, mit mutatnak ma a számok és kell-e aggódnunk a jövőt illetően?
A korrektség jegyében három évszámot vizsgálunk meg és hasonlítunk össze, mely 1990, a rendszerváltoztatás időszaka, 2001, az első Orbán-Kormány vége és 2011, a legutóbbi népszámlálás és egyben a szocialista "elmúlt 8 év" és a második Orbán-Kormány kezdete.
A pontos adatok érdekében, minden esetben Magyarország akkori népességének arányát is figyelembe vesszük.
Politikus bárkiből lehet, ez nem végzettség kérdése, azonban érdemes egy pillantást vetni, milyen szerteágazó a képviselők érdeklődési köre. A parlamenti patkóban helyet foglaló képviselők megannyi végzettséggel rendelkeznek. Ezek közül kerestük ki a legérdekesebb foglalkozásokat. hogy ki mivel is foglalkozhatna, ha politikai karrierje véget érne.
Négy fő református lelkész lenne. Balogh Zoltánról közismert, hogy Isten szolgálatában helyezte életét (bár sokszor nem tudjuk kit tart Istennek). Rajta kívül a szintén Fidesz frakcióban helyet foglaló Demeter Zoltán és Dr. Hörcsik Richárd választotta ezt a hivatást. Rajtuk kívül a KDNP-ben is helyet foglal egy lelkész.
A vallási vonalon továbbmenve több teológus-hitoktatót is találunk. Összesen 5 fő ül, akik teológus vagy hitoktató, esetleg mindkét végzettséggel rendelkeznek. Ebből 2 fő a Fidesznél, 2 fő a KDNP-nél foglal helyet, azonban az LMP-s Ikotiy István is először 2002-ben teológusi, majd 2005-ben hittan tanári diplomát szerzett.
Egyházi vonal végéhez érve Dr. Hoppál Péter végzettsége a legérdekesebb aki a Zeneakadémia doktori iskolájában az egyházzene doktora (DLA) végzettséget kapta meg 2006-ban.
A legrosszabb talán a víz- és gázszerelő Pócs Jánosnak lehet, aki felcsúti kollégáját elnézve, nem vitte sokra.
A parlamentben legtöbben jogász végzettséggel rendelkeznek. Összesen 50 fő rendelkezik jogász diplomával (Fidesz: 29, KDNP: 5, Jobbik: 5, MSZP: 7, független: 4).
A jogi diplomákat a történelemtanári végzettség követi.
Vannak akik a diplomájuk mellet más érdekes végzettséggel is rendelkeznek. Ilyen Dr. Fónagy János, aki 1962-ben szerzett csónakkészítő asztalosi papír, Révész Máriusz pedig két tanári diplomája mellett egy OKJ-s síoktatói tanfolyamot is elvégzett a Testnevelési Főiskolán még 1999-ben.
A végzettségek között olyan érdekes foglalkozásokat is találtunk, mint dízelmozdony szerelő, melyet a fideszes Kovács Sándor szerzett meg első végzettségeként. Hirt Ferenc erősáramú épület villanyszerelő, a szintén fideszes Balla György pedig okleveles bányamérnöki képesítést szerzett, mely talán az egyik legkülönlegesebb a patkóban.
Az alcímben említett könyvtárosi diploma pedig Németh Szilárdé, a Fidesz civilgyűlölő alelnökéé.
Kövesse facebook oldalunkat is vagy iratkozzon fel youtube csatornánkra, hogy ne maradjon le semmiről!
Lakossági fórumot tartottak Pilisszántón a lakosság és a Képviselő-testület között kialakult konfliktusok rendezése érdekében, mely az újonnan épülő trafóállomás miatt alakult ki, amelyről a héten itt írtunk. A terem zsúfolásig megtelt.
A Csicsmanczai Tamásné polgármester asszony beszédében elmondta, hogy a település rendkívül kevés bevétellel rendelkezik, így az ELMŰ által felépítendő állomás jelentős bevételt hozhatna (65 millió forint), így szükséges infrastrukturális beruházásokat tudnak végrehajtani.
Az önkormányzat elsősorban, a polgármester asszony elmondása szerint helyi Szlovák Német Nemzetiségi Általános Iskola lepusztult tornatermét újítaná fel, azonban számos más beruházást is végrehajthatnának. Elmondta, hogy mivel Pest megyei településről van szó ami Budapest agglomerációjához tartozik, az önkormányzat számos pályázatból marad ki, így valódi nagy fejlesztéseket nem tudnak végrehajtani.
A lakosság többször bekiabálásokkal szakította meg a polgármestert, akik többek között az Pilis látképének romlását vagy épp azt kifogásolták, hogy az iskolát államosították, újítsa fel a hozzá tartozó tankerület.
Végül a polgármester bejelentette, hogy helyi népszavazást tartanak, melyben a lakosság dönthet, hogy akarják e a trafóállomást, illetve a hozzá tartozó tornaterem felújítást, vagy meghagyják a Pilist és ezzel együtt a hozzá tartozó UNESCO világörökséghez tartozó biorezervátumot jelenlegi állapotában.
A fórumon készült videót az ideges polgármester asszonnyal itt tekinthetik meg:
A fórum után tartott rendkívüli testületi ülés jegyzőkönyve ezen a linken érhető el: RENDKÍVÜLI TESTÜLETI ÜLÉS 2017.01.25.
