Több közvéleménykutatás igazolta már, hogy a fiatalok körében két igen népszerű párt van. Az egyik a Jobbik, közel 20%-al, a másik az LMP, melyet nagyjából 14 százalékos népszerűségen áll. De ha valóban olyan magas a két párt támogatottsága, miért nem nő a támogatottságuk?

A legtöbb felmérés szerint annak ellenére, hogy a legtöbb diáknak megvan a maga véleménye, 40 és 50% közé tehető az a párt nélküliek aránya, tehát, ha most lennének a választások, ők nem adnák le voksukat egyik pártra sem.

Ez az arány nagyjából megegyezik azzal a 2015-ös felmérési aránnyal, mely szerint a diákok 52%-a hosszabb időre vállalna munkát külföldön a tanulmányait követően, sőt 32% vissza sem jönne.

Ez azt jelenti, hogy csak a felsőoktatás nappali képzésén tanulók közül 35 ezer fő egyáltalán nem vesz részt a választásokon. Ehhez hozzájön a középoktatásban tanuló, de 18. életévüket már betöltött diákok száma.

Lehet-e azonban közelebb vinni a politikát a diákokhoz?

A most hétvégi tapasztaltok alapján nemigazán. Elsőként került megrendezésre a DiákFeszt, mely a közéletet és a zenét szerette volna a fiatalokhoz közelebb vinni. A fesztivál közadományból valósult meg, a belépés pedig ingyenes volt.

A programok változatosak voltak, elsőként a Momentum nyári, Nyitás Fesztiválja ugrott be (jobbra a képen a Nyitás Fesztivál egyik délutáni műhelybeszélgetése), azonban a veszteséges és kevés résztvevőjű fesztiválon még így is láthatóan többen voltak, mint a városligeti programokon, ahol egyébként egy ellenzéki rendezvényen érezhettük magunkat, nem csak a programok, hanem a péntek esti koncerteken elskandált „Orbán takarodj!” miatt is.

Azonban úgy látszik hiába ingyenes egy közéleti program, a fiatalokat a politika teljesen hidegen hagyja. Pedig ha koncertekkel, vagyis buliforradalommal nem tudják őket megszólítani, akkor igen nehéz a közös nevezőt megtalálni.