A hétvége és a hétfő délelőtti történések után, amikor Botka László visszalépett a miniszterelnök-jelöltségtől, egy fontos dolgot vehettünk észre, a baloldal kezd visszatérni az alapértékeihez.

Persze szükséges tisztázni, hogy baloldal alatt nem a kommunistákat, a gyurcsányi érát vagy épp Botka Lászlót kell érteni, hanem a valódi kapitalizmus-kiritkus hangot, valamint azt a retorikát, mellyel az egyszerűbb emberek érdekeit képviselik és azt számukra is érthetően adja át.

Szél Bernadett, akit a hétvégén hivatalosan is miniszterelnök-jelöltnek választottak, sok idő után újra feldobta a baloldaliság alapelveit, mellyel a jelenlegi politikai helyzetben az LMP olyan lehetőség elé került, ami által kitörhetnek a kispártok közül.

De mik is ezen értékek és mi szükséges a valódi kitöréshez?

Az első és talán legfontosabb alappillér, hogy senkit sem szabad ostobának vagy prolinak tekinteni. Azon pártok, akik ezt teszik és meg sem próbálják megszólítani ezen réteget, elvesznek és ez jól is látszik az aktuális felmérésekből. Míg az MSZP-DK-Liberálisok-Együtt tengely matematikusokat megszégyenítő módon a karrierlehetőségeiket számolgatják,  jött valaki aki nemcsakhogy nem állt bele a kalkulátor-formációba, hanem felvállaltan az értékei mentén kíván politizálni és végre az emberekkel foglalkozik.

Az LMP retorikája talán az egyetlen, mely nemcsak érthetően kommunikál, de Szél Bernadett kifejezetten utasításba is adta, hogy a párttagjai vonuljanak utcára és beszélgessenek az emberekkel, valamint az egyszerű és világos kommunikáció az emberekről szól és nem a gyűlölködésről, meg állítólagos Soros tervekről.

Hasonló taktikát választott egyébként a Jobbik is, akik azonban sosem fogják tudni lemosni magukról a Simicska alá történő befekvésüket, mely egyértelművé teszi, a párt sosem a népakaratot, hanem egy befektető érdekét képviseli, mint ahogy egyébként a legtöbb pártnál ez így van, vegyük csak példának a Fidesz pálfordulatát, amikor eladta magát Putyinnak.

Az LMP kitörésének lehetőségéhez hozzájön az a másik fontos baloldali pillér, ami az imént felvezetésre került, azaz a tőke nem előzheti meg az embert, így nemcsakhogy nem állnak befektetők a Lehet Más a Politika háza táján, de ma az egyetlen olyan párt, aki talán Róna Péternek közgazdásznak is köszönhetően, olyan alternatívákat próbál nyújtani a kiemelkedő problémákra, mely mindenféle megszorítás nélkül megoldást nyújt többek között az egészségügy és az oktatás rendbetételére is, valamint a normális életminőséghez szükséges bérekre.

De persze költségvetési számokkal dobálózni önmagában kevés lenne, a fontosabb eszköz a szegényebb választópolgárokkal való törődés, az alacsony bérekkel szembeni folyamatos felszólalások, vagy épp az elszámoltatások számonkérése.

De ha már kis keresetű emberek képbe kerültek, akkor meg kell jegyezni,  szégyenteljes, hogy az összes párt közül egyedül az LMP-nek jutott eszébe, hogy konzultáljon azokkal a szakszervezetekkel, akik több százezer embert képviselnek, akik a napi szintű megéléssel küzdenek. Jól látszik, sem a jelenlegi kormányzás, sem az ellenzéi kalkulátor szövetség nem kíváncsi arra, mit is szeretnének a választók, akiken állításaik szerint segíteni szeretnének.

Persze kérdés, mit hoznak a következő hónapok. De bíztató, hogy a friss közvélemény kutatások egyértelműen megmutatják: van alternatíva. Az meg majd tavasszal elválik, mennyire igaz a mondás, mely szerint “Széllel szemben nem lehet”.

Képek: MTI, Máthé Zoltán